Az alsógödi egyház története

 

Az újjáépült templom kórusának mellvédjén a régi templomot is megörökítette Fecske Orsolya festőművésznő.

 

Az alsógödi és felsőgödi egyházközség összetartoztak 1945-ig. Alig múlt el a háború, az alsógödiek kérésére az akkori váci püspök engedélyével új plébánia alakult. Addig a felsőgödi egyház filiája volt. Egy fiatal pap jött ide, Nagy László, aki aztán évtizedekig szolgált itt, és 1994-ben a város első díszpolgára lett. A gödiek jól ismerték László atya édesanyját is, akinek öt fia közül három szolgált papként a Váci Egyházmegyében, egyikük – Árpád – éppen Gödön, mielőtt Lászlót kinevezték volna Alsógödre.

Nagy László fiatal plébános korában

Akkor még egy romos kis templom várta és lelkes hívek. Nagy buzgósággal kezdett munkához, rendbehozta a templomot. A templom nagyon kicsi volt. Meg kellett nagyobbítani, de ehhez pénz kellett!

Képeslap, amit a templombővítés javára készítettek

Megkezdődött a gyűjtés, közben sikerült plébániát és egyházközségi otthont szerezni. László atya szervezett egy lelkes színjátszó csoportot, és színdarabokat adtak elő a templom javára. Különösen nagy sikere volt az ,,Abbé” című darabnak, amely a ,,Gyónási titok áldozata” című könyv színpadi változata volt. Megvettek egy romos villát s ennek a téglájából kezdték az építkezést. A község apraja-nagyja segített, tisztítottuk, hordtuk a téglát. Az 1948-ik év nyarán felszentelték az új, megnagyobbított templomot. Azután az új templomot új tárgyakkal gazdagították. Amikor feloszlatták a szerzetesrendeket, egy pesti zárdakápolnából szobrokat és egyéb berendezési tárgyakat kaptunk.

Nagy László atya a zsinat előtti liturgia szerint misézik

Később egy harangra kezdtünk gyűjteni. Nem csak pénzt, hanem például rezet, bronzot is gyűjtöttünk. A harangot 1958-ban szentelték. Közben a Rákosi rendszer szorításában éltünk. Az évek múltak, jött a forradalom. Minden nap imádkoztunk a hazáért. A II. Vatikáni Zsinat változásokat hozott. Megváltozott a liturgia nyelve. Szembemiséző oltár készült a régi helyett. Megszűnt az áldoztatórács, újabb berendezésekre volt szükség. Készült egy oltárkép és egy freskó is, ami Szent Istvánt ábrázolja, ahogy felajánlja koronáját a Szűzanyának.

 

Képeslap a régi (leégett) templom oltárképével

 

Sok minden történt lelki téren is. Minden év szeptemberében gyalog zarándokoltunk Vácra a Hétkápolnához. A pap a ministránsokkal egyházi ruhában, a hívek seregével végig imádkozva és énekelve tette meg az utat. Minden évben volt lelkigyakorlat. Az alsógödi egyház több új papot adott.

Közben az évek teltek, László atya sajnos megöregedett. Szerencsére jött segítség: egy szintén idős pap, Furiákovics Miklós atya.

A rendszerváltást követően gyakoribbá vált a templombajárás. Sokan léptek rá a damaszkuszi útra, akik addig állásféltésből nem jártak templomba. A két idős atya három szentmiséjén csaknem megtelt a templom.

1993 április 30-án éjszaka egy 19 éves gödi fiatal betört a templomba (ez volt két éven belül az ötödik betörés) s miután nem talált pénzt a perselyekben, bosszúból a miseruhákat és misekönyveket a sekrestye közepébe rakva felgyújtotta a templomot. A templom kiégett, használhatatlanná vált. Süveges István felsőgödi plébános atya és Hantos László polgármester úgy döntöttek, hogy a szentmisék a Huzella Tivadar Általános Iskola tornatermében, majd később a Piarista Szakmunkásképző Iskola ebédlőjében lesznek.

Két alkalommal öt fős küldöttség járt a váci püspök atyánál, aki 1993 nyarán plébániai kormányzónak nevezte ki Burger Ferenc atyát, és nyugállományba helyezte Nagy László plébánost, megbízva őt kisegítő lelkészi teendőkkel. Furiákovics Miklós atya kisegítő lelkész nyugdíjas plébános Dunakeszire és Fótra távozott.

1993-ban megalakult előbb a templomgondnokság, majd újjáalakult az egyházi képviselőtestület Bednárik László vezetésével. Ugyanebben az évben renováltuk a plébánia épületét. Horváth Zoltán építészmérnök megbízást kap az új templom terveinek elkészítésére. Megkezdődik a templomromok eltakarítása, amely átnyúlik a 94-es esztendőre. A hívek egy kis csoportja Budapesten a Ferenciek terén 1993 és 1994 nyarán pénzt gyűjt a templom felépítésére. 1994-ben az alsógödi gyerekek elsőáldozása Dunakeszin történt meg, 27 fővel. Ez évben augusztus 1-től Szabó József felsőgödi plébános látja el oldallagosan az alsógödi hívek szolgálatát, mert Burger Ferencet a püspök úr elhelyezte. 1995 áprilistól júliusig Ország Tibor nógrádi plébános kap megbízást a templom építésére. 1995 május 30-án a Hód Kft elkezdi a templom építését. Ország Tibor 1995 július elsejével felsőgödi plébánosi megbízást kap, Alsógöd oldallagos ellátására is. A templomromok eltávolítását a hívek végzik, szállítóeszközről térítésmentesen a gödi önkormányzat és a Váci Vízmű gondoskodik. A templom felépítésének költségét a hívek adományai, három egyházmegyei gyűjtés, külföldi adományok, és egyházmegyén kívüli plébániák valamint Keszthelyi Ferenc püspök úr adománya és a biztosítótól kapott kárösszeg fedezte. A templom építése 40 millió forintba került. 1995 decembertől 1997 decemberig új képviselőtestület működik Bea István vezetésével. A templom felszentelésére 1996 augusztus 20-án került sor.

Templomunk belső tere

 

1997-ben megkezdődik a torony és a templom mögötti urnafal építése, valamint a templom secco festése. A secco a templom patrónusát Szent István királyt, a Szűzanyát, magyar szenteket, boldogokat és tiszeletreméltókat ábrázol. Fecske Orsolya művésznő munkája. A torony 16 millió forintba került. Három harangja van, a legnagyobbat Svájcból kaptuk. 1998 augusztus 20-án Keszthelyi Ferenc püspük úr áldotta meg a tornyot, az urnafalat és a seccot. 1997 decembertől 2000 decemberig új képviselőtestület kap megbízást, Faragó László doktor úr vezetésével.

 

A harangtorony

 

Urnafal

2001-ben eladtuk a régi plébánia épületét. 2001-2002-ben új plébánia épült a torony mellett. Ezt is Horváth Zoltán tervezte. A kivitelezést a Hód Kft a hívek társadalmi munkájával végezte. Az urnafal kizárólagosan a hívek társadalmi munkájával épült. A plébánia építési költsége 50 millió forint. Az összeget a régi plébánia eladása, pályázat útján elnyert pénz a hívek adományai, téglajegyek, önkormányzati támogatás és a püspök atya adománya biztosították. 2000 decemberében a régi képviselőtestület mandátumát meghosszabították 2003 decemberéig.

1993-ban megkezdődött a Szent István Alapítvány szervezése, amely 2000-től közhasznú alapítványként működik. Mind a templom, mind a torony és plébánia építésének költségeihez hozzájárultak a templomban rendezett hangversenyek bevételei. 1999-ben új elektromos orgonát vettünk, és elkészült a templom fűtése is.

Az új plébániát 2002 augusztus 20-án szentelték fel.

A plébánia területén 1994 óta működik a Caritas, van ifjúsági hittan, Házas Hétvége, cserkészet, plébániai hittan, család csoport, bibliaóra. Rendszeres programok minden évben: húsvéti lelkigyakorlat, ökumenikus imahét, a képviselőtestületi tagok részére évente egy-egy lelkinap, jegyesoktatás, felnőtt hittan, elsőáldozás. Bérmálás 1996 óta két alkalommal volt.

Iskolai hitoktatást minden évfolyamon heti két órában tart Kovácsné Éva hitoktatónő. Ifjúsági énekkar működik 1996 óta. A Caritas minden évben tavasszal és ősszel gulyásebédet rendez a plébánia kertjében. Az alsó- és felsőgödi egyházközség immár hagyományos közös rendezvénye a játékos sportversenyekkel tartott majális.

A millennium évét 2000-ben havonta tartott hangversenysorozattal ünnepeltük. 2002 szeptemberétől minden hónapban neves előadókkal előadássorozat zajlik.

Évente volt zarándoklat: Lourdba, Fatimába, Torinóba, Máriaremetére, Mátraverebélyre, Máriapócsra. Hagyomány a szeptemberi gyalogos zarándoklat a Vác Hétkápolna búcsújáróhelyre.

A templomteret városunk első díszpolgáráról, az időközben elhunyt Nagy László c. esperes plébánosról nevezte el az önkormányzat képviselőtestülete.

 

Print Friendly, PDF & Email